Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Felsőrajk szellemi értékei


Felsőrajk már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A település neve Rayk alakban bukkan föl 1247-ben. 1483-ban Felsew Rayk. Magyar név, a szláv Rajk személynév vált minden képző nélkül helységnévvé. A Felső- előtag különbözteti meg Alsórajktól. A település neve a Zalavári Apátság alapító okiratában található először 1019-ben, e hely föltehetőleg a honfoglalás előtt is lakott volt, hiszen a falu határában avarkori leletek kerültek elő. A népesség állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozott. Itt építették az ország első Szent Erzsébet-templomát az 1240-41-es tatárjárás után, az épület azonban elpusztult. A XVI. századból származó végvár romjai megtalálhatók a községben, ennek helyét ma is Várhelynek nevezi a lakosság, olvasható az 1996 októberében zárult falutörténeteket összegyűjtő Ki kicsoda Zala megyében? című műben.

Felsőrajkról a Pannonhát Tájpark elnevezésű projekt honlapján gazdag történeti összefoglaló található: Rajk a szláv roj szóból származik, jelentése magyarul raj. Ezt a nevet egy család viselte, amely a Xll. századtól a XlX. századig élt itt és rendelkezett hatalmas földbirtokokkal. Ez a vidék nagyon mocsaras, ingoványos meglábolhatatlan terület volt, amely gazdag volt halban, vadban és vízi szárnyasokban. A község több elkülönített mocsárszigeten élt, amelyen nehéz volt a közlekedés, de nagy katonai jelentőséggel bírt. Tulajdonképpen a Principális csatorna megépítése után vált lakhatóvá a település.

A település híres szülötteiről tesz említést a Principális Menti Önkormányzatok Társulásának honlapja: a Várhelyi kastélyban a Plósz család lakott. A család egyik felmenője, Plósz Sándor, a jogtudományok doktora, 1900 és 1905 között a magyar kormány igazságügy minisztere volt.

1961-ben a község lakossága közel 1400 fő volt, a felsőrajki iskolába a három faluból Pötrétéről, Alsórajkról, Felsőrajkról 300-an jártak. 1961 volt a népesség gyarapodásának csúcspontja, hiszen a XX. század elejétől folyamatosan gyarapodott a település, majd a továbbiakban csökkent a lélekszám. A település a 80-as évektől folyamatos változáson és fejlődésen ment keresztül. A már meglévő orvosi rendelőt felújították, a védőnői lakást és az óvoda épületét is nagymértékben átalakították, korszerűsítették. 1990-94 között épült Felsőrajkon két szolgálati lakás. 1996-tól 3 alkalommal kapta meg a település a "Virágos Magyarországért Mozgalom" által meghirdetett díjat.


Aki a településen átutazik láthatja, hogy a közterületek, magánterületek rendezettek, gondozottak és virágosítottak. Nagy népszerűségnek örvend az évente sorra kerülő falunap,ahol színes programok pl.főzőverseny, herkules-szkanderverseny, focimeccs és számos egyéb rendezvény várja az érdeklődőket.


2002-ben kialakításra került a település és térség információs csomópontja, amely a helyi vállalkozások információs hálózatba való bekapcsolását segíti, turisztikai információs feladatokat lát el, számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférést biztosít és a csomóponton belül helyet kap az Európai Információs pont is.




A fontosabb kézikönyvekben található szócikkek Felsőrajkról:Új magyar lexikon, Révai nagy lexikon, Magyar nagylexikon.
Felsőrajk településről összegyűjtött linkek a tematikus linktárban érhetők el. A régi fotók, melyek a település életét mutatják be itt találhatók.

Kedves Látogatónk! Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy az alábbi címen jelezze:
bognarcsilla(kukuc)nagykar(ponthu)
Bognár Csilla
 
/1