* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 28.79 KB | |
| 2008-05-06 09:33:33 | |
 | |||||||
Nyilvános  1064 | 4777 | Felsőrajk - Ki kicsoda Zala megyében 1996 335old. | A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: FELSŐRAJK A település neve Rayk alakban bukkan föl 1247-ben. 1483-ban Felsew Rayk. Magyar név, a szláv Rajk személynév vált minden képző nélkül helységnévvé. A Felső- előtag különbözteti meg Alsórajktól. A település neve a Zalavári Apátság alapító okiratában található először 1019-ben, e hely föltehetőleg a honfoglalás előtt is lakott volt, hiszen a falu határában avarkori leletek kerültek elő. A népesség állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozott. Itt építették az ország első Szent Er-zsébet-templomát az 1240-41-es tatárjárás után, az épület azonban elpusz-tult. A XVI. századból származó végvár romjai megtalálhatók a község-ben, ennek helyét ma is Várhelynek nevezi a lakosság. E várhoz fűződik a nagykanizsai várkapitány, Thury György legendája. AXVI. században épült a Szent Anna tiszteletére szentelt templom, mely ma is áll. E templom szol-gált menedékül a hódoltság korában a (felső)rajki polgároknak. A török a templomot felégette, falai sokáig üszkösen álltak, mígnem a XVIII. században helyreállították: ablakokat vágtak az épületre, mellé sekrestyét építettek. Az 1848-49-es szabadságharcban 16 felsőrajki vett részt, a jobbágyfelszabadítás korából pedig ismerünk egy érdekes történetet. Az úrbéri rendezés során a jobbágytelek nagyságától függően még megillette a parasztot -sok egyéb járulékos joga mellett - az erdei haszonvétel, a "faizási" jog. A paraszt épületfát vághatott magának, no meg tűzifát vihetett haza a saját szükségletére. Felsőrajkon orvosi látleletek tanúskodtak arról, hogy nem volt zökkenőmentes a jobbágyfelszaba-dítás. Simonffy Emil írja egy tanulmányában, hogy 1848. október 18-án falugyűlést tar-tottak a felsőrajkiak, s azon elhatározták, hogy a közös erdőből kihasítanak maguknak egy jókora darabot. A döntésről december 7-én Gáspár Vendel öregbíró, Kovács Gábor és Kovács György esküdtek "szíves barátságokban" magukat ajánlva el is küldtek egy levelet mind a földesúrnak, mind a szomszédos községek elöljáróságainak. "E naptól fogva - írják - a határunkban lévő erdőben, nevezetesen a Komakúttól fogva az Új hegyig fát venni ne merjen jönni senki, mert megzálogoltatik. Ha mégis erőszakosan valaki merészel bejönni, amit kap, magának tulajdoniccsa." A jobbágyok a határozatot fejszékkel és puskákkal felszerelve azonnal végre is hajtották. A bíróság előtti pana-szokból kiderült, hogy a parasztok a földesurak hatalmának átmentésétől féltek. Az I. világháborúban 42, a Il.-ban 48 raj ki polgár lelte halálát. Felsőrajkon, a körjegyzőségi székhelyen 874 ember él, Vígh László a polgármester, míg a tes-tületbe a polgárok 1994-ben Czé-mán Lászlót, Egyed Ferencet, Horváth Eleket, Németh Tibort, Sabján Ferencnét, Szegedi And-rást és Vágó Gyulát választották önkormányzati képviselővé. A falu háziorvossal, óvodával, isko-lával, művelődési házzal, sport-pályával, telefonnal rendelkezik. Felsőrajk a Principális Menti, illetve a Nagykanizsa és a Kör-nyező Települések Területfejlesz-tési Társulás tagja. |
