Felsőrajk zala-megyei kistelepülés a Principális csatorna völgyében. Épített értékei közül a XVI. században épült Szent Anna templom, a ma már Rajki Zsigmond nevét viselő művelődési ház

és Vígh László polgármester írányítása mellett 1997-ben elkészült Rajki Vár mása és címer makettje a legfontosabbak. A Rajki Várat azzal a szándékkal építették újjá, hogy egy idegenforgalmilag és turisztikailag is vonzó kulturális központot hozzanak létre. A vár megépítéséhez nagy segítséget jelentett több hazai pályázat elnyerése, ami nagymértékben hozzájárult a beruházás megvalósításához.

A XVl. században épült a felsőrajki egyházközség Szent Anna Temploma. Az akkori templom a török támadások idején teljesen megsemmisült. A templom mai formáját 1867-es kiegyezés után alakították ki. A templom bejárata felett található az évszám - 1879 -, amikor véglegesen elkészült.
Az alsó képen látható Szent Anna templomról a következőket találjuk a műemlékjegyzékben:
"R. k. templom (Szent Anna) 6372 Petőfi u. 14. hrsz.: 78 historizáló 1880
Temetőben, szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom, Ny-i homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a templom D-i oldalához csatlakozó sekrestyével. Csehsüveg boltozatos hajó, dongaboltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: jellemzően 19. század második fele
– 20. század; oltárkép a hajóban, szószék, a szentély berendezése, 19. század második fele; főoltárkép, 1924. Orgona: 1890 (Országh Sándor), átépítve. Korábbi, 18. században épült templom felhasználásával 1878–1880 között épült. A templomot övező temetőben: Nepomuki Szent János-szobor, 19. század közepe; síremlékek, 19. század; kőfeszület, 1842; kőfeszület Mária-szoborral, 1884; első világháborús emlékmű, 1920as évek." Zala megye műemlékei 1977 és 1979-es kiadásában pár sor ismertetést olvashatunk a templomról.

A képen még látható:
Az 1900-as évek híres egyéniségei közé tartozott Rajki Zsigmond, Kapornak egyik főbírája. Ő maga is támogatta az 1848-49-es szabadságharcot, melyben részt vettek tiszteltére a felsőrajki sírkertben a helyi polgárok 16 hársfát ültettek, valamint a Faluház udvarán egy vörösmárvány emlékművet állítottak 1998-ban. A sírkertben kapott elhelyezést az első világháborúban elesett hősi halottak emlékműve, melyet 1950-ben állítottak fel, valamint Cser Károly szobrászművész Szuronyos katona című szobra is.




1997-ben Vigh László polgármester ötlete alapján elkezdődtek a Rajki Vár felépítésének munkálatai. Az építkezés mintegy másfél évet vett igénybe. Az épület körül egy várárkot ástak és a várárokból kikerülő földből emeltek falat a várnak. A vár négy nagy sarkára figyelő őrtornyot készítettek, a bejárathoz egy felhúzható fahidat, valamint egy kétszintes bejárati kaput. A vár belsejében kialakításra került egy 11x18 méteres előadótér, valamint egy 500 néző befogadására alkalmas nézőtér. A helyi Önkormányzatnak az volt a szándéka, hogy a felépített várban folyamatosan színi előadásokat, és kulturális rendezvényeket tartsanak. A vár avatása 1999. július 25-én volt.


További érdekességeket a tematikus linktárban találhat.

Kedves Látogatónk! Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy az alábbi címen jelezze:
bognarcsilla(kukuc)nagykar(ponthu)
Bognár Csilla