* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 240.04 KB | |
| 2008-07-02 08:38:42 | |
 | |||||||
Nyilvános  1507 | 3204 | Kanizsa 2008 06 26 025sz 02old - Könyvtárosok a kistérségben | Cím: Kanizsa Alcím: Dél-Zalai Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A cikk szövege: 2 Kanizsa - Kultúra 2008. június 26 Eltelt egy év, és a Halis István Városi Könyvtár könyvtárosai ismét autóbuszos kirándulást tettek a kistérségbe. Így azok a munkatársak is tapasztalatokat szerezhettek a fejlesztésekről, akik nem vesznek részt nap mint nap a mozgókönyvtári feladatellátásban. A társasághoz csatlakoztak a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulásából, a hivatal gazdasági osztályáról. Rész vett egy fő azok közül is, akik az internetes könyvtári munkát segítő diákok közé tartozik. - Új fázisba került a könyvtári ellátás - mondta indulás előtt Czupi Gyula könyvtárigazgató. -Korábban azok a kistelepülések éltek a lehetőséggel, ahol nem volt iskolai oktatás. Most három településen azt tanulmányoztak, hogyan tud beilleszkedni a Halis István Városi Könyvtár által nyújtott új mozgókönyvtári szolgáltatás a már működő ellátási rendszerbe. Ezúttal Nagyrécse, Galambok, Felsőrajk és Gelse volt az útirány. Míg a busz robogott, Szabadi Virág, Perényi Ildikó és Bognár Csilla könyvtárosok ismertetőt adtak egy-egy település történetéről, műemlékeiről, híres szülötteiről, az adott könyvtárról és a kölcsönzési szokásokról. Az 1051 fő lakosú Nagyrécse első írásos említése 1264-ből származik. Az újkőkortól bizonyíthatóan lakott hely. A késő vaskor gazdag anyaga a kelták jelenlétére utal. A török 1566-ban és még később is többször földig rombolta, de újraépült. Jelenlegi neoromán stílusú templomát a Három királyok tiszteletére Inkey báró építette 1752-ben. Oltárképe azt a Szent László legendát ábrázolja, amikor vizet fakaszt a király a sziklából. A festményhez Inkey László ült modellt, az ő arcképe néz szembe a padsorokban helyet foglaló hívekkel. Nagyrécse tizenháromezer kötetes könyvtárában a mozgókönyvtári szolgáltatás igénybe vétele érdekében 2008. márciustól negyvenhatan iratkoztak be ebbe a kölcsönzői csoportba. A következő állomás Galambok volt, ahol március 13-tól működik az új mozgókönyvtári szolgáltatás a Zalakarosi Kistérség Többcélú Társulása finanszírozásában. Ötezer-háromszáz kötetes könyvtára iskolai és községi könyvtárként funkcionál. Valószínű, mindenki úgy gondolta, ezen a kiránduláson még véletlenül sem kerül szóba a gólyaláb. Aki így gondolta, tévedett. A társaság kívánságára a busz pilótája egy röpke negyedórára leparkolt a galamboki halastónál. Mint tudjuk, Nagykanizsa újkori történetében a gólyaláb, a gólyalábazás összeforrt Czupi Gyula könyvtárigazgató nevével, a sáron járó segédeszközt itt azonban nem ő hozta szóba. De térjünk vissza a halastóhoz. Voltak, akik a halak útját figyelték, az igazgató a Pannonhát Tájpark által emeltetett hirdetőtáblát tanulmányozta valakivel, s a közelben ekkor történt egy váratlan esemény. Néhányan, amint megpillantották a villanypóznákra emlékeztető cölöpkezdeményeket, rögvest késztetést éreztek arra, hogy rászálljanak. Szárnypróbálgatásuk némi meglepetést okozott a többi könyvtáros körében, de valaki megnyugtatta a gólyalábon állókat: van a buszban gólyaláb! Az út a kilencszáz fős településre, Felsőrajkra vezetett, ahol Felsőrajk önkormányzata megbízásával, a Pacsai Kistérség Többcélú Társulása keretében a Halis István Városi Könyvtár működteti március óta a mozgókönyvtárat. A beiratkozás itt is ingyenes, akárcsak a többi településen, és az olvasók egyúttal a kanizsai könyvtár tagjai is lesznek. Felsőrajk már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Az ásatások során avar kori temetőre bukkantak a jelenlegi falu északi részén. Nevét a Rajk családról kapta. A község több elkülönített mocsárszigeten élt, és nagy katonai jelentőséggel bírt a török időkben. Az akkori Rajk a Nagykanizsáról Kapornakra, Kapornakról Egerszegre, majd onnan a Bécsbe menő marhahajtó út mellett feküdt. Az 1532-es török invázió után az ott élők földvárat építettek. 1997-ben Vigh László polgármester ötlete alapján elkezdődtek a mai Rajki Vár felépítésének munkálatai. Az építkezés mintegy másfél évet vett igénybe. A várépítő polgármester a kanizsai könyvtárosokat a Rajki Zsigmond Művelődési Házban fogadta. Az épüvész is hozzájárult, név szerint az azóta elhunyt Szalma László és Csobanov Farkas Mária festőművészek. A művész-duó az épület egyik falára a Trianon előtti Magyarországot festette meg, melyen természetesen megtalálható a jelenlegi országhatár is. A terem szemközti oldalán egy török kori eseményt örökített meg a szerb festőművész. A 3x3-as táblakép azt a pillanatot ábrázolja, amikor a kiváló balkezes kardforgató, Rajki Imre párviadalra hívott egy törököt, miközben egy másik a háta mögé osont, s levágta a bajvívó bal kezét. Szerencsére Rajk Imre életben maradt, és elmenekült. Később családi címerükben is megörökítették ezt az eseményt. E történelmi jelentőségű festmény előtt került elő az az eszköz, amire néhányan már útközben céloztak. Czupi Gyula könyvtárigazgató gólyalábon jött be a terembe, s a festmény előtt adta át ünnepélyesen Vigh Lászlónak, a várépítő polgármesternek, országgyűlési képviselőnek a gólyalábat. Miután a társaság megtekintette a várat, és a bátrabbak felmásztak az őrtornyokba, már csak egy állomáshely maradt hátra a kőrútból. Gelse, ahol a Petőfi Sándor Emlékkönyvtár megtekintése mellett jutott egy kis idő a lubickolásra is a termálfürdőben. Azzal a jó érzéssel térhettek vissza munkájukhoz a résztvevők, hogy egy jelentős múltú, fejlődni kívánó és tudó térség lakóit segítik könyvtári munkájukkal az érvényesülésükben. Bakonyi Erzsébet |
