* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 124 KB | |
| 2008-01-15 11:45:04 | |
 | |||||||
Nyilvános  654 | 3763 | Rövid leírás | Teljes leírás (14.5 KB) | A cikk a következő könyvből származik (128-130. oldal): Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: FELSORAJK Lakosság száma: 874 fő FELSORAJK Belterület: 157 ha FELSÖRAJK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8767 Felsőrajk, Kossuth utca 8. Telefon/fax: (93) 354-001 Külterület: 1898 ha A falu főtere BASIC INFORMATION • Felsőrajk settlement lies 27 kms from Nagykanizsa. Due to its favourable geographical location it has been set- tied írom the earliest times. The most ancient íinds from the territory of Fel sőrajk date back to the laté Bronse Age. The settlement is first mentioned under the name of Royk in 1019. In 1239 the Premonstratesian Order got the owner- ship of the place. The original village was beated further from the place where it is now. In the 16 th centuiy Felsőrajk had a wooden fórt as viell. The settlement was invaded by the Turks. 16 people from the village took part in the War of Independence in 1848 • 49. Peasants alsó wanted the ownership of the lands and forests. In the 1860 s they had to work tor the landowners to make a living. Before 1945 five landowners had most of the lands in the area. Animál husbandry and farming was considered an impor- tant activity. The population has gradu- ally decreased in the settlement. Out of 874 people 4% is unemployed now. In 1962 a new elementary school was built in the village. In the 1960 s Fel sőrajk had considerable cultural lile. • Infrastructure: 90 % of the roads are paved, most of the apartments are with running water, 30 % of the people are on the phone. Garbage collection is alsó provided. Traditionally the people here made their living from farming and animál husbandry. There are 3 limited companies, 27 priváté entrepreneurs, 2 people are involved in industry, 6 in ag- riculture, 9 in trade and 13 in service industry. Among the sights of the vil lage we should mention the St Ann Church. In the development plán of the settlement, road repairs, gas and sew- age construction and a new gymnasium play an important part. The village is easily accessible by bus and by train. A település Nagykanizsától 27 km távolságra északra fekszik. A terület a Principáliscsatorna völgye, a pacsa-nagykanizsai út szeli ketté a gondozott, szép falut. Határa keleti része dombos, a nyugati sík, a csatornához kapcsolódik. Jól beleilleszkedik a zalai tájba, a rendet, lakosainak szeretetét és törődését mutatja. A Principális és a Sárvíz Felsőrajktól délre szigeteket hozott létre. Történelem Kedvező földrajzi helyzete miatt régóta lakott hely, a késő vaskor kelta emlékei bizonyító erejűek. A régészek római kori település maradványait is feltárták itt. A település neve a Zalavári Apátság alapító okiratában található először 1019-ben, de a hely bizonyosan folyamatosan lakott volt a honfoglalás előtt is. A források különböző írású neveken említik /1273: Royk; 1019/1370: Rayk; 1413: mediocri Rayk; 1473: Felsew Rayk/. Itt építették az ország első Szent Erzsébet templomát 1247-ben. Az épület azonban rövid idő alatt elpusztult, ám 1367-ben Szent Márton tiszteletére új templom állt. A tulajdonlást illetően azt tudjuk, hogy 1239-ben a premontreiek kapták birtokul, 1374-ben Rajki Tamás egy területet kért a királytól, amelyről azt állította, hogy várföld volt, így a királyt illeti, csak mások birtokolják. 1486-ban külön egyháza volt külön plébánossal. A település a mai falutól távolabb volt. Ezt bizonyítja a "házak hele" földrajzi név. Szántáskor házak maradványai kerültek elő. 1513-ban a szentandrási Dezső Mártonnak egy adózó jobbágy portája volt. A XVI. században Felsőrajknak volt palánk vára is, a "Várhel" földrajzi név erről tanúskodik. A században épült a Szent Anna templom, amely menedékül is szolgált a polgároknak a hódoltság korában. A török közben felégette, falai sokáig üszkösen álltak, míg a XVIII. században helyreállították, ablakokat vágtak az épületre, mellé sekrestyét építettek. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. FELSORAJK 1525-ben Felsewrayk néven említik a települést, 1570-ben Rajky Gábor tulajdona. A török időszakot megszenvedte a portyázások miatt. 1653-ban „Raigh" falu tizedjövedelme a zalavári apátságé. A következő hiteles adatunk 1697-ből való amikor „Raick" területe 150 hold szántó, amelyből 11 hold van csak jó állapotban, a többi bozóttal benőtt. Van fél mérföld széles tűzifát adó erdője is. A Rajky örökösökkel tovább is találkoztunk 1700-ban, 1741-ben. Ez utóbbi évben hegytörvényt bocsátanak ki a "Raiki Uy Szőlő" területére. 1750-ben 15 gazda van a "Felső Raikon", 1772-ben 51 jobbágyot írtak össze, 1777-ben a templom tornya és szentélye romos volt, istentiszteletet sem lehetett benne tartani. A lakosság száma fokozatosan nőtt (1782: 326; 1802: 428; 1832: 539), A reformkor közepe táján a lakosok magyarok és katolikusok. A megélhetést a szőlőhegy, a tölgyes bükkerdők és a juhtenyésztés jelentette elsősorban. 1828-ban I. osztályú urbariális falunak tartották, közforgalmi úton fekszik, a talaj agyagos, részben homokos. Világháborús emlékmű Az 1848-49-es szabadságharcban 16 fel-sőrajki vett részt A jobbágyfelszabadítás után a jobbágytelkek megillették a parasztot. A közös erdőből is akartak kihasítani maguknak tekintélyes részt. A tettet fejszékkel és puskákkal felszerelve hajtották végre, A márciusi forradalom idején 620 lakosa van a községnek. A dualizmus kora nem hozott lényeges változást Felsőrajk életében. A nagybirtokok szorítása érződött. Szegénység miatt tavasztól őszig az emberek öt hónapos munkára szegődtek vagy uradalmakban vállaltak munkát, biztosították valamilyen szinten a megélhetést. 1925-ben római katolikus népiskolája volt Felsőrajknak, három tanító oktatta a tanköteleseket. A lakosság száma emelkedő tendenciát mutatott (1910: 1187; 1920: 1343; 1934: 1344). A fejlődést szolgálta az is, hogy 1921-től kövezett útja van a községnek. A két világháború között működött Levente Egyesület, Polgári Lövész Egylet a községben. Feltétlen ki kell emelni a Felsőrajki Hitelszövetkezetet, amely 1929. január 1-jén alakult. A szövetkezet célja volt az is, hogy olcsó vetőmagot szerezzen, a terményeket jó áron értékesítse, árszabályozó szerepet játsszon. A községben postamesterség működött. Volt a malma is. 14 nagybirtok kiterjedése haladta meg a 25 holdat. Valójában 1945 előtt öt nagybirtokos kezén volt a falu határának nagyobb része, a község parasztjai átlag 5 holdon gazdálkodhattak. A településnek volt olajütő malma is. Az önálló iparosok száma 20 fő, a kereskedőké 5 volt. Mindig is jelentős volt a szarvasmarha- és sertéstartás, a gabona és burgonyatermelés. Az 1920-as évekig kendert termeltek, házilag fontak és szőttek, később már takácsokkal szövettek. Nagy szerencséje volt annak a 20-30 személynek, aki vasúti munkásként tudott elhelyezkedni, így "nyugdíjas" állása lett. 1945 a községben is alapvető változást hozott. Meg kell említeni, hogy a hazáért a község lakosai nagy áldozatokat hoztak. Az I. világháborúban 42, a ll.-ban 48 polgár lelte halálát. A település méltóan emlékezik meg róluk. Szociológiai jellemzők A lakosság száma Felsőrajkon fokozatosan csökken. 1949-ben 232 lakóházban még 1380-an éltek, ezt a számot növelte meg több, mint 300 külterületi lakos. 1560-ban az összlakos- ság száma 1400 fő volt, jelenleg 874-en élnek itt. A lakások száma 319, ebből 7 önkormányzati. A munkanélküliség nem jellemző a községre. 4%, összesen 20 fős, a többség szakképzetlen (14). 1960-ban 300-an jártak iskolájában, jelenleg 155 tanulójuk van. Az új iskola 1962-ben épült, 1990-ben új épületrésszel bővült. Tornaszobával 1981-ben gyarapodott. Gondot fordítanak az óvodai nevelésre is, a kicsiknek 1976-ban épült létesítmény. A kulturális élet feltételeit az 1956-ban épült művelődési terem (beépített színpaddal), könyvtár biztosította. Volt a településen mozi is. A kulturális élet az 1960-as években élénk volt, jelenleg a pezsgés hiányzik. A községben rendszeresek az istentiszteletek. Az iskolában folyik a hitoktatás. A lakosság döntő többsége római katolikus. Négy község háziorvosi szolgálata van Felsőrajkon abban az épületben, amely 1966-ban épült. Mellette van a védőnői szolgálat háza, amely 1970-től működik. A sportnak hagyományai vannak a településen. Az 1960-as években sakk és lövész szakosztály működött. Jelenleg a sportegyesület egy sportteleppel rendelkezik, amelyen áll egy ifjúsági ház, ez 1974-ben épült. Itt találhatók a szociális létesítményeken kívül nagy öltöző, egy kondicionáló terem. A sporttelepen két füves labdarúgópálya van. A csapat a megyei I. osztályban szerepel. A település úthálózata jó, 90%-ban portala-nítottak. Közepes minőség jellemzi ezeket. Van vasútállomása, Pötréte és Felsőrajk között 1,5 km keskeny nyomközű vasútvonala is. 1956-tól rendszeres az autóbuszjárat is. A közlekedési lehetőség biztosított a község lakóinak. A villanyt a nagy villamosítási akció során az elsők között vezették be. A vezetékes vízzel ellátott lakaink aránya eléri a 95%-ot. A lakások 30%-ában telefon is van. Kábel-tv is működik Felsőrajkon. Jól megoldott a településen a szilárd és folyékony hulladék elszállítása és szakszerű elhelyezése. A lakosság hagyományosan földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Az 1960-as évek közepén 40% az iparban, 20 a vasúton és az állami gazdaságban, a többi a téeszben dolgozott. 1951-ben az állami gazdaság Felsőrajkon szarvasmarhatelepet létesített. A falu több lakosának a gazdaság biztos megélhetési lehetőséget nyújtott. Meg kell említenünk az 1958-ban MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. FELSORAJK alakult Méhész Szövetkezeti Csoportot is. Tanácsköztársaság néven mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult. Az egyesítések során Pötrétével alkottak egy nagy közös gazdaságot. A termelőszövetkezet jelenleg is működik, a rendszerváltás nem érintette működésüket. 1960-ban férfiszabóműhely is volt a településen. Az ipari, kereskedelmi és bolthálózatot egy ÁFÉSZ, öt vegyes bolt, egy-egy táp-, hús-, virág-, ruhásbolt biztosítja. Jelenleg 3 kft., 27 egyéni, 2 ipari termelést folytató, 6 mezőgazdasági, 9 kereskedelmi vállalkozó van. Szolgáltatást 13-an nyújtanak. A falu művészeti értékeit a Szent Annatemplom jelenti, amelyet 1989-ben nyilvánítottak műemlék jellegűnek. Dicséretesen szép a két világháborús emlékművük. A község nevezetes szülöttei: Rajki Zsigmond és Mihály, valamint Rassy Tibor. Felsőrajk önkormányzata a településfejlesztési tervben az úthálózat javítását, tornaterem építését, a gázhálózat és szennyvízrendszer kiépítését jelölte meg. A műemlék jellegű barokk katolikus templom Aki ma végigmegy Felsőrajk utcáin, a szép település mellett azt is érzi, hogy van gazdája a falunak, községüket szerető emberek irányítják és lakják. AZ ÖNKORMÁNYZAT " TISZTSÉGVISELŐI: Vígh László polgármester Czémán László alpolgármester Kámán Péter jegyző A képviselő-testület tagjai: Czémán László, Egyed Ferenc, Horváth Elek, Sabján Ferencné, Németh Tibor, Szegedi András, Vágó Gyula PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 54 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 27 millió Ft Helyi és átengedett bevételek 1 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 26 millió Ft Értékpapír, portfolió: 1 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 27 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 26 millió Ft Msze. kommunális adója: 3600 Ft/év/ing Váll. kommunális adója: 2000 Ft/fő/év TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 319 Ebből önkormányzati: 7 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 95% Telefonnal ellátott lakások aránya: 30% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások: .70% Burkolt (portalanított) utak: 90% INTÉZMÉNYEK: 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 templom, 2 sportpálya, 1 helyi televízió KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Általános Iskola Szabadság u. 46. Tel: (93) 354-012 Körzeti Orvosi Rendelő Szabadság u. 48. Tel: (93) 354-004 Óvoda Szabadság u. 50. Tel: (93) 354-005 Postahivatal Petőfi S. u. 17. Tel: (93) 354-023 NONPROFIT ADATTÁR: Termelőszövetkezeti Sportegyesület Rákóczi út 8. Képviselő: Sipos László Tűzoltó Egyesület Képviselő: Cseke László MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
