A művészettörténészek máig viaskodnak a kérdéssel, kit is fed az M. S. monogrammal dolgozó, remek, 15. századi festő. Horváth Péter ugyancsak az Ünnepi Könyvhétre írta meg középkori kalandregényét, a Bogárvérrel (201112323) folytatását a selmeci mesterről. A részint valós történelmi tényeken   [>>>]

A művészettörténészek máig viaskodnak a kérdéssel, kit is fed az M. S. monogrammal dolgozó, remek, 15. századi festő. Horváth Péter ugyancsak az Ünnepi Könyvhétre írta meg középkori kalandregényét, a Bogárvérrel (201112323) folytatását a selmeci mesterről. A részint valós történelmi tényeken alapuló történet megpróbálja rekonstruálni az "oltárképföstő" ismeretlen életét, követője, az okos, de nyúlszájjal született fiú, Andreas (Nyulacska) segedelmével. A József Attila-díjas író, színházi rendező nagy mesélőkedvvel eleveníti meg a reneszánsz világát, nemcsak a hihető eseményekre figyelve, hanem a lélek belső történéseire is. A selmecbányai domonkos kolostor idős apátjának hívására Albrecht Dürer messzi műhelyéből érkezik meg Mester Sebastian, hogy megfesse az újjáépített Katalin templom oltárképeit. A napfényes Itáliát is megjárt piktor próbál a városban dúló hatalmi harcok miatti bonyolult kívánalmaknak megfelelni, miközben viaskodik saját démonaival: lázadás vagy a hagyományok követése? Saját boldogulása vagy a közösség szolgálata? Szépség, igazság, becsület, hűség, árulás, szerelem, halál, bűnös vágyak, hatalmasok és hatalmaskodók praktikái - ilyen végletes fogalmak jelölik ki az izgalmas mű mondanivalóját. Egy érdekes adalék a témához: egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján csaknem biztos, hogy M. S. egy Sebestyén nevű, valószínűleg magyar festő volt, akinek művészete Martin Schongauer, Dürer és Matthias Grünewald stílusával rokon. Az olvasónak akkor sem kell elbizonytalanodnia, ha az ismerős nevek (Heltai Gáspár, Temesvári Pelbárt, Thurzó János) hallatán úgy érzi, a megidézett múlt nyugtalanítóan hasonlítana a jelenre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]